A védőoltások célja az, hogy a természetes fertőzést mesterséges fertőzéssel helyettesítse úgy, hogy olyan immunválaszt teremtsen, mint maga a fertőzés, annak veszélye nélkül. Az oltások eredményeként kialakuló immunválasz révén szervezetünk képes a kórokozóktól megvédeni magát. Az oltások esetleges mellékhatásai, szövődményei eltörpülnek a jótékony hatásaihoz képest. A védőoltások révén ma már teljesen ismeretlenek azok a betegségek, melyek az emberiség történelme során rettegett járványokat okoztak.

A gyermekkori védőoltásokat két csoportba oszthatjuk: kötelező és választható oltások

 

6 év alattiak életkor szerinti kötelező védőoltása (házi gyermekorvos adja be)

​

Megszületés után - még a kórházból való hazamenetel előtt - az újszülött megkapja élete első oltását a BCG-oltást, mely a tuberculosis baktériummal szemben nyújt védettséget.

 A kötelező védőoltások sorozata ezek után 2 hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV), és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. Ez utóbbi baktérium - többek között - agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást okozhat. Amint a táblázatban látható, ezt a védőoltást több alkalommal megkapják a gyermekek emlékeztető oltásként.
 
A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak. Emiatt egy éves korig bezárólag több alkalommal is oltják a gyermekeket a fertőzés ellen.

15 hónapos korban mumpsz (M), kanyaró (M) és rózsahimlő (R) elleni oltás következik. Az oltóanyagok úgy vannak összeállítva minden életkorban, hogy egyetlen oltással beadhatók a kicsiknek.

2020 –ban vezették be a 13 és 16 hónaposok (tehát két alkalommal) varicella/bárányhimlő elleni oltását.

 

Választható védőoltások

 

A választható védőoltásoknak igen nagy a tárháza.  Mindegyik oltóanyag egyénre szabott fontosságáról a gyermeket ismerő házi gyermekorvossal vagy gondozó orvossal érdemes konzultálni. 
 
A gennyes agyhártyagyulladást - főleg -  a meningococcus baktériumok okozzák. Több típusok van: C, B A, W, Y. Ezek közül a C és a B csoportú a leggyakoribb.  Már 6 hetes kortól el lehet kezdeni az oltási sorozatot, mely 2+1 oltásból áll 1 éves kor alatt. A  meningococcus C  elleni védőoltás térítésmentes. Kombinált oltóanyag is elérhető (A,C,W,Y) térítés ellenében, aminek az oltási sora hasonló.

A rotavírus elleni is van megiható oltóanyag. Ez olyan kórokozó, mely erőteljes hasmenést, hányást, kórházi kezelést szükségessé tevő kiszáradást okozhat. 6 hetes kortól 6 hónapos korral bezárólag adható, oltóanyagtól függően 2 ill. 3 alkalommal.
 
A varicella/ bárányhimlő elleni oltás 2020-tól épült be az oltási naptárba, azaz térítésmentes. A 2 évesnél idősebbeknek azonban térítés ellenében válaszható oltás. 2 alkalommal kell adni 6 hét időközzel.
Választható a kullancs által terjesztett fertőző agyvelőgyulladás elleni oltás túrázóknak, erdőben járóknak vagy fertőzött területen lakóknak.

A kötelező és az ajánlott oltások együttes beadása sem a helyi reakció esélyét nem növeli, sem az immunrendszer számára nem jelent nagyobb terhelést.
A koronavírus járvány miatt különösen ajánlott csökkenteni a rendelőben való megjelenést, emiatt a házi gyermekorvos összevonhatja a kötelező és az ajánlott oltások idejét.